Mikor alakul ki az Erythema migrans, a bőrön körkörösen terjedő bőrpír, kokárda-szerű piros folt?

Definíció:

Erythema migrans. A bőrön körkörösen terjedő bőrpír, kokárda-szerű piros folt. Lyme-folt.  A Lyme borreliosis fertőzés egyik legbiztosabb jele.

Előfordulása:

Bár nem minden Lyme-kórban szenvedő embernél jelentkezik erythema migrans, felismerése a korai diagnózis és kezelés fontos eleme. Azonban tudnunk kell: az erythema migrans nem mindig alakul ki! A kutatások szerint az esetek 30-50 százalékában fordul elő, ráadásul nem csak a csípés helyén, hanem a bőrfelület más részén is megjelenhet. Az amerikai CDC Lyme carditis kutatása szerint a vizsgálatban résztvevő betegek csupán 42 százalékánál ismertek fel erythema migranst. Az Egyesült Királyságban végzett felmérések szerint a Lyme-kóros betegek harmada nem fedezett fel magán bőrkiütést. Akinél viszont megjelenik az erythema migrans, annál érdemes azonnal gyanakodni és megfelelő, lehetőség szerint direkt tesztet csináltatni.

Megjelenése:

Kullancs-csípés után 1-3 héttel jelentkező bőrelváltozás, mely legtöbbször a csípés helyén alakul ki. Koncentrikusan növekvő vörös bőrpír, melynek centrális része idővel feltisztul, ezért hívják kokárda-szerű foltnak. Fontos jellemzője, hogy sosem emelkedik ki a bőr felszínéről.

Az erythema migrans formája nem feltétlenül kör alakú, lehet ovális vagy hosszúkás formájú is, de ettől még érdemes kullancs-csípésre gyanakodni. Sőt, a bőrpír akár 40 cm átmérőjűvé is válhat, diffúz körvonalakkal. Elképzelhető, hogy a testen nem egyetlen, hanem több erythema migrans jelenik meg.

A Lyme-folt természetesen nem csak megjelenhet, hanem néhány nap alatt el is tűnhet testünkről. Ez persze egyáltalán nem jelenti azt, hogy a kórokozó eltűnt a szervezetből, a fertőzés ugyanúgy fennállhat – amelyről a leggyorsabb és legpontosabb eredményt direkt teszttel kaphatunk. A betegség kezelésének a célja tehát nem csupán a bőrpír eltüntetése, hanem a fertőzésnek, vagyis magának a kórokozónak az eltávolítása.

Fontos akkor is gyanakodni, amikor az erythema migrans nem tökéletesen piros, hanem vörösesebb színű vagy kék-piros, és nem mindig kör alakú, hanem esetleg ovális formájú. A bőrelváltozás jellemzője, hogy mérete több napon keresztül növekszik, esetleg hólyagok jöhetnek létre a folt közepén – bár ez ritkábban fordul elő.

Diagnózis:

Ha nincs erythema migrans, vagy az észrevétlen maradt és a beteg nem emlékszik a kullancs-csípésre, a Lyme-kór diagnosztizálása kifejezetten nehéz. A betegség korai szakaszában ugyanis sok esetben fals negatív eredményt ad az indirekt tesztelés, vagyis a szerológiai vizsgálatok, hiszen a szervezetnek nem volt ideje mérhető immunválaszt kifejteni.

Azokon a területeken, ahol a kullancsok fertőzöttsége jellemző, az erythema migrans megjelenése Lyme borreliosis fertőzöttségre utal. Bár az indokolatlan antibiotikum-terhelés megakadályozására érdemes nagy megbízhatóságú Lyme-kór tesztet is végezni, valószínű, hogy a megbetegedés hátterében a Lyme borreliosis áll. Annak ellenére, hogy korábban több szakember is javasolt profilaktikus céllal egyetlen dózis antibiotikumot adni a felismert kullancs-csípés esetén, a legfrissebb adatok szerint ez nem segít a fertőzés megelőzésében, még akkor sem, ha a bőrpírt eltünteti. Kifejezetten ellenjavallt tehát az erythema migrans kezelése rövidtávú antibiotikus kúrával.

Ezért tanácsoljuk mind a betegeknek, mind a családtagoknak, mind pedig a diagnózist végző orvosoknak: ha megjelent a kokárda-szerű piros folt, az erythema migrans: gyanakodjanak és végeztessék el a megfelelő tesztet, biztos diagnózis esetén pedig teljes Lyme-kezelést végezzenek!

Laboratóriumi tesztelés: erősen javasolt

A fertőzés korai jeleinek, így a Lyme-folt megjelenésének esetén a DualDur a legalkamasabb laboratóriumi teszt. Ez annak köszönhető, hogy a teljes, mérhető immunválasz kialakulása akár hetekig is eltarthat, így a szerológiai tesztek, ELISA, Western blot, Immunoblot, ELISpot, stb. nem alkalmasak a laboratóriumi diagnózisra. A fertőzés viszont néhány nap alatt eléri a különbőző szerveket és a baktériumok száma is eléri maximumát, ezért egy direkt vérvizsgálat, mint a DualDur segíthet a teljes bizonyosságban, illetve a kezelés előtti stádiumot tudja rögzíteni.

A szerológiai vizsgálatok közül a Bózsik Western blot alkalmas arra is, hogy egy esetleges korábbi fertőzésre adott immunválaszt elkülönítsen a friss fertőzésre később kialakulótól. Így egy azonnali vizsgálat eredményeit egy későbbi időpontban és a kezelés után megismételt vizsgálattal összehasonlítva hasznos információt ad orvosa számára.