A humán babeziózis (Babesiosis)

A babeziózist (Babesiosis) intraeritrociter, tehát a vörösvértesteken belül élő protozoa paraziták okozzák, amelyeket kullancsok terjesztenek, ritkábban vérátömlesztéssel fertőznek, vagy transzplacentálisan, tehát az anya méhében adódhatnak át a magzatnak.

A babezia paraziták (és a közeli rokonságban álló Theileria nemzetség) a világ leggyakoribb és legszélesebb körben elterjedt vérparazitái közé tartoznak. Számos Babesia faj képes megfertőzni az embereket, a Babesia microti talán a legelterjedtebb. A Babesia fajokkal való fertőzések általában regionális eloszlást követnek; az Egyesült Államokban az eseteket elsősorban a B. microti, míg Európában az igazolt eseteket általában a Babesia divergens okozta [1].

A humán babeziózist először egy olyan betegnél ismerték fel Európában, akinek eltávolították a lépét, de a legtöbb esetet az Egyesült Államok északkeleti és felső középnyugati részéről jelentették ép lépű és immunkárosodás nélküli embereknél. Szinte az egész Földön, Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában, Európában és Dél-Amerikában jelentenek eseteket. A babeziózis számos klinikai jellemzővel rendelkezik, amely hasonlít a maláriához, és halálos is lehet, különösen az időseknél és az immunhiányos betegeknél [2]. Különös figyelmet kell tehát fordítani azon esetekben, ahol a Lyme-kór már régóta fennáll, és a Borrelia baktérium tartós jelenlétével gyengítette az immunrendszert, így a paraziták terjedése is könnyebb.

A betegség megnyilvánulásának spektruma széles, a csendes fertőzéstől a fulmináns, maláriaszerű betegségig terjed, ami súlyos hemolízist, tehát a vörösvértestek felbomlását és esetenként halált eredményez. A babezia fertőzések tehát a szinte tünetmentestől a súlyosig terjednek. A babezia fertőzés specifikus laboratóriumi diagnózisát (Giemsa-festett) vérkenetek morfológiai vizsgálatával, szerológiával, és kérdéses sikerrel a DNS vizsgálatával végzik (PCR). A babezia fertőzés a vörösvértestek felületén elváltozásokat (kitüremkedéseket és lyukakat) okoz, a vörösvértestek belsejében pedig azonosítható a kórokozó jelenléte [1] [3] [4]. A nagyfokú fertőzöttség a vérből egyszerű mikroszkópos vizsgálattal azonosítható, egyes igazolt esetekben a parazita a vörösvértestek nagy részét megfertőzte [4], míg általános esetben a fertőzött vörösvértestek koncentrálása szükséges, pl. DualDur társfertőzés előkészítési módszerrel. Az amerikai járványügyi és betegségmegelőzési központ, a CDC ajánlása szerint is a babeziózis elsősorban a vér mikroszkópos vizsgálatával diagnosztizálható [5].

 

 

1. Homer MJ, Aguilar-Delfin I, Telford SR, Krause PJ, Persing DH. Babesiosis. Clin Microbiol Rev 2000; 13:451–469.
2. Vannier EG, Diuk-Wasser MA, Ben Mamoun C, Krause PJ. Babesiosis. Infectious Disease Clinics of North America 2015; 29:357–370.
3. Braga W, Venasco J, Willard L, Moro MH. Ultrastructure of Babesia WA1 (Apicomplexa: Piroplasma) During Infection of Erythrocytes in a Hamster Model. Journal of Parasitology 2006; 92:1104–1107.
4. Sun T, Tenenbaum MJ, Greenspan J, et al. Morphologic and Clinical Observations in Human Infection with Babesia microti. Journal of Infectious Diseases 1983; 148:239–248.
5. https://www.cdc.gov/babesiosis/about/index.html